Barion Pixel
×
Vevőszolgálat: +36 (70) 3670456
Belépés
0 0 termék a kosárban
Képáruház Logo
Képáruház Logo
×
Csontváry Kosztka  Festmény Reprodukció Vásárlása
Kategóriák

Created with Sketch.
Gyors és kedves segítséget kaptam az egyedi képrendeléssel kapcsolatban, pillanatokon belül.

V. Tímea
2021. augusztus 8.
Köszönjük, hogy minket választottak!

Érzések és Hangulatok + Akseli Gallen-Kallela témájú vászonképek, faliképek, poszterek, tapéták

Akseli Gallen-Kallela
Akseli Gallen-Kallela - festő, építész, iparművész (Pori, 1865. április 26. – Stockholm, 1931. március 7.)

Stílusa a nemzeti romantikától a realizmuson és a szecesszión át a szimbolizmusig ívelt.

1894-ben festette nagy feltűnést keltő képét a Symposiont, mely őt és barátait - Oskar Merikantot, Robert Kajanust, és Jean Sibeliust - ábrázolja egy nagy ivászat közben. 1894 decemberében Berlinben közös kiállítása volt Edvard Munch-kel. 1895-ben itt kapta a hírt, hogy lánya – Impi Marjatta – diftériában meghalt. Ekkor festett képei zordabb témákat dolgoznak fel, pl Lemminkäinen anyja fia holttesténél, Joukahainen bosszúja vagy A Sampo védői. Impi Marjatta halála után készül el házuk Tampere közelében Ruovesiben, amit Kalelanak neveztek el. Ez a fából épült ház, a finn nemzeti romantikus építészet egyik jellegzetes példája. Még ebben az évben Londonba utazott, hogy grafikai nyomdagépet vegyen, és tanulmányozza az üvegfestést.

1897-ben Firenzébe látogat, majd tovább Pompeibe, ahol freskófestészeti technikákat tanult. Ebben az időben fordul érdeklődése az iparművészet felé is. Louis Sparre, A. V. Finch és ő megalapították Porvooban az Iris műhelyt, ami a finn iparművészet egyik bölcsőjének tekinthető.

Az 1900-as párizsi világkiállításra ő festette a finn pavilon freskóit, és ő tervezte az Iris-szoba belső berendezést és bútorokat. A freskók kifejezik Gallen-Kallela vágyát a finn függetlenség iránt; az Ilmarinen a viperaföldet szántja című freskón az egyik kígyó az orosz cári koronát viseli. A Világkiállítás komoly sikert hozott Gallen-Kallela számára; két arany- és egy ezüstérmet nyert.

Több művészettörténész szerint alkotópályának csúcspontját a Poriban található Jusélius Mauzóleum freskói jelentik. A képek összefoglaló témája az élet győzelme a halál fölött. Sajnos a freskók megrongálódtak. A festő fia, Jorma végezte a helyreállításukat apja vázlatai alapján.

907-ben hivatalosan finnesítette nevét Akseli Gallen-Kallelára. 1907-ben és 1908-ban is Budapesten járt. 1908-ban nagy kiállítása volt, a Szépművészeti Múzeumban, ahol csaknem 500 művét láthatta a magyar közönség. Számos budapesti tárgyú képet festett ekkor, például A királyi vár Budapesten, A Gellért-hegy a Duna-parti Corso Kávéház felől nézve, Egy Duna-híd szobra.

1909-től Kenyában, Nairobiban élt. Afrikai tárgyú festményeinek színvonalát sok kritikusa egyenetlennek tekinti. A festő felismervén, hogy a fő ihletadója Finnország, 1911-ben hazatért. Ekkor tervezte meg és kezdte felépíteni műteremházát Tarvaspääben. Ez sok időt és energiát vont el tőle. Szintén ebben az időben (1911-15) töltötte be a Finn Művészeti Társaság (Suomen Taiteilijaseura) elnöki tisztét. Ebben a minőségében szembekerült a feltörekvő új művészgeneráció számos tagjával.

1914-ben kiállítása volt a Velencei Biennálén. A háború kitörése miatt a képek egy időre Olaszországban ragadtak. 1918-ban – fiával Jormával együtt – részt vett a polgárháborúban a fronton. 1919-ben Mannerheim marsall szárnysegédje lett. Mannerheim felkérte a hadsereg számára zászlók, kitüntetések és egyenruhák tervezésére.

1919-től haláláig a Kalevala Társaság (Kalevalaseura) alelnöke. A társaság legfőbb céljának tekintette hatalmas anyagot felölelő Nagy Kalevala (Suur-Kalevala) kiadását. Úgy döntöttek azonban, hogy előbb egy díszes rövidebb kiadást jelentnek meg; a Koru-Kalevalát, Gallen Kallela illusztrációival. Az 1922-ben megjelent művet a finn könyvművészet kimagasló alkotásának tekintik.

Részt vett a Finn Művészeti Akadémia (Suomen Taideakatemia) alapításában, melynek 1922-től elnöke volt. Ennek ellenére ismét hosszabb időre elhagyta Finnországot; 1923-ban az USA-ba költözött, ahová felesége és lánya is követte. Taosban (New Mexico) tanulmányozta az indián művészetet. Chicagoban hozzálátott a Nagy Kalevala illusztrációihoz. Ezt a munkát haláláig nem tudta befejezni. 1926-ban tért vissza Finnországba.

Utolsó nagy munkájaként megfestette a Finn Nemzeti Múzeum előcsarnokának freskóit. Ezek - egy kivétellel - az 1900-as párizsi világkiállítás finn pavilonjának híres freskóit ismétlik meg.

1931-ben koppenhágai előadóútján tüdőgyulladást kapott, és hazatérőben Stockholmban meghalt.
... (Mutass többet)
1 db termék: